A brit-magyar akcidentális koalícióról

Richard G. Whitman

A hvg.hu interjúja szerint Richard G. Whitman professzor (University of Kent) ugyanúgy látja, ahogy hétfőn én is érveltem: az EU-n belüli brit-magyar koalíciónak nincsen alapja, és a britek valószínűleg elhagyják az Uniót.
Nagyon érdekes Whitmannak az a megállapítása, hogy a labda el van vetve: a vétó után az Egyesült Királyság és az Unió kapcsolatának a jövője a többi tagállam kezében van. Ehhez én teszem hozzá, hogy ez egyre nagyobb mértékben Magyarországra is igaz.

Mind a két kormány ellenzi az új szerződést, de ez nem jelenti azt, hogy közös érdekeik is vannak. Inkább véletlen egybeesésről van szó. Az ellenállás más alapokon nyugszik. Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt sajátos politikájából ered, amelyik valószínűleg csak akkor lenne boldog, ha az ország kilépne az Európai Unióból.

De vajon Nagy-Britannia ki fog-e lépni, vagy ki fogják zárni? Nem, Whitman pont egy olyan folyamatot vet fel, aminek a veszélyét én is látom Magyarország esetében is.

Nem, szerintem az a legvalószínűbb, hogy az Unió hagyja ott az Egyesült Királyságot. Ezen azt értem, hogy egyre több megegyezést kötnek az eurózónán belüli tagállamok egymással. Ennek köszönhetően London egyre több megállapodásból marad ki és emiatt egyre jobban az Unió szélére sodródik. Ez a folyamat már az elmúlt évtizedben megkezdődött – amikor az Egyesült Királyság nem lépett be a schengeni övezetbe és az eurózónába –, de akkor a többi tagország úgy gondolta, hogy idővel majd csatlakozik. Szerintem erre ma már nincsen igény.

2010. december 16: „Az a legvalószínűbb, hogy az EU hagyja ott az Egyesült Királyságot”
Előzmények: "Tagok legyünk, vagy szabadok?" - komment.hu

Csehország és Magyarország egyelőre a nem pártján

Magyarország nem meglepő módon Csehországgal kezdett együttműködni az alapszerződés-módosítást blokkoló négyes koalíció tagjai közül.
Az euró bevezetésének, és az Euró Plusz Paktum elvetésének ismert motivumát ismételgette a magyar és a cseh miniszterelnök, vagyis a "két ország nem szándékozik csatlakozni semmilyen megállapodáshoz, ami adóharmonizációs lépéseket tartalmaz", Orbán Viktor szerint ugyanis nem szabad feladni az önálló magyar adópolitika versenyképesség növelő lépéseit.

A magyar kormányközlemény kitér arra is, hogy

A két miniszterelnök szót ejtett a katonai együttműködés folytatásának kérdéséről is. Csehország nem adta fel a hadiiparát, figyelemreméltó kapacitásaik vannak, amiket Magyarország örömmel használ fel - fogalmazott Orbán Viktor. Petr Nečas ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy fejlett kiképzési rendszerüket örömmel bocsátják a magyar hadsereg rendelkezésére, illetve - folytatta - a szuperszonikus gépek használatát is jóval kisebb költségen sajátíthatják el.

Forrás: kormány.hu 
Előzmények: "Tagok legyünk, vagy szabadok?" - komment.hu

Románia csatlakozik az új EU-szabályokhoz

Miután David Cameron és mások vétójával nem jött létre az EU új, Lisszaboni Szerződést felváltó alapszerződése, az eurózónán kívüli országok, a britek kivételével, úgy nyilatkoztak, hogy a parlamentjeik elé viszik az ügyet. Amíg Orbán Viktor a magyar parlamentet arra bíztatta, hogy még ne foglaljon állást, Románia a gyors csatlakozás mellett tette le a garast.

Ahogy a Transindex.ro írja,

Traian Băsescu szerdán megerősítette, hogy Románia csatlakozni fog a tervezett uniós kormányközi szerződéshez. Az államfő bejelentette: csütörtökön megerősíti az EB felé Románia azon szándékát, hogy csatlakozik a tervezett kormányközi szerződéshez, amelynek kidolgozásában részt akar venni. Băsescu szerint nem kérdéses, hogy Románia idejében, akár alkotmánymódosítás révén is ratifikálja a szerződés előírásait.  [...]
Băsescu hangsúlyozta: egyetlen párt sem utasította el a majdani kormányközi szerződésbe foglalandó feltételeket, amelyek nem jelentenek újdonságot, hiszen Románia már az EU-csatlakozáskor vállalta az államháztartási hiányra és az államadósságra vonatkozó korlátozást.

Románia a tervek szerint 2015-ben bevezeti az eurót, vagyis a ma dolgozó románok már kemény valutában fognak nyugdíjat kapni. 

Előzmények: "Tagok legyünk, vagy szabadok?" - komment.hu

Skócia és az Északi Szövetség

A Skót Nemzeti Párt 2011. májusi meggyőző választási győzelme után egyre kézzelfoghatóbb közelségbe kerül Skócia függetlenedése.

A Nordic Horizons egy olyan értelmiségiekből álló tömörülés, akik a londoni központú Egyesült Királyság egyre inkább a Skandinávia és az észak-atlanti szigetek által alkotott Északi Szövetségben látják az ország jövőjét. A Northern Horizons egyik alapítója, Lesley Riddoch a Guardian euópai vélemény-platformján, a Comment is Freeben Skócia északi integrációja mellett érvel.

Vita az EU-tagságról a brit alsóházban

A birt parlament alsóházában október 24-én éles vita bontakozott ki arról, hogy népszavazást lehessen-e kitűzni a brit EU-tagságról. Ugyan a parlament az ötletet 483:111 aránybann elvetette, mindez tekinthető a gyengeség jelének is: a brit politikai elit egyáltalán nem biztos abban, hogy képes volna népszavazáson megvédeni a brit EU-tagságot.
A szavazásra azért került sor, mert Cameron brit kormányfő tory pártjából azt 81 képviselő kezdeményezte. A pártvezetés határozott ellenállásának dacára a vitát lefolytatták, amelyett pillanatok alatt százezer aláírással nyomatékosított petíció támogatott.
Cameron nem éppen a brit EU-tagság melletti érveket helyezte előtérbe. "Amikor a szomszéd háza ég, az embernek első gondolata az, hogyan lehetne segíteni tüzet oltani - már csak azért is, mert így az talán nem terjed át a saját házára. - próbálta a miniszterelnök a gazdasági válságra hivatkozva elodázni a népszavazást.
A parlamenti vita a népes és lelkes brit euroszkeptikus tábort várhatóan csak tovább fogja tüzelni.